Filmkészítés = önismeret + kreativitás + technika

Filmes látványvilág

F

A moz­gó­kép (film) első­sor­ban vizu­á­lis művé­sze­ti ág, mely­ben a lát­vány­vi­lág külö­nös jelen­tő­sé­get kap. A szín­ház­tól elté­rő­en, ahol akár sti­li­zált dísz­let­ben is ját­szód­hat a drá­ma, a film­ben a tör­té­net hihe­tő­sé­gét nagy­mér­ték­ben befo­lyá­sol­ja, hogy hite­les-e a kör­nye­zet, ahol az ját­szó­dik. Ebben az írás­ban a lát­vány­vi­lág meg­te­rem­té­sé­nek alap­ja­i­ról lesz szó: az illú­zió meg­te­rem­té­sé­nek lépé­se­i­ről, a hely­szín, a dísz­let, a beren­de­zés és a kel­lék fogal­má­ról, majd két egy­sze­rű pél­dá­val illuszt­rá­lom, való­já­ban mennyi­re össze­tett mun­ká­ról is van szó.

Az egye­te­men két sze­mesz­ter­ben volt lehe­tő­sé­günk a fil­mes és tele­ví­zi­ós lát­vány, illet­ve illú­zió­te­rem­tés­ről tanul­ni. E két kur­zust Gár­do­nyi Lász­ló lát­vány­ter­ve­ző oktat­ta. Az átlag­né­ző­nek álta­lá­ban fogal­ma sincs (és való­szí­nű­leg nem is érdek­li), hogy egy moz­gó­ké­pes alko­tás dísz­le­té­nek és jel­me­ze­i­nek meg­ter­ve­zé­se és kivi­te­le­zé­se mögött milyen sok szak­em­ber apró­lé­kos mun­ká­ja áll, amit a nyil­ván­va­ló tech­no­ló­gi­ai (mér­nö­ki) szem­pon­to­kon túl esz­té­ti­kai és dra­ma­tur­gi­ai szem­pon­tok is befo­lyá­sol­nak.

E poszt apro­pó­ját az adja, hogy a dip­lo­ma­fil­münk fej­lesz­té­si folya­ma­tá­ban elju­tot­tunk a lát­vány­vi­lág-ter­ve­zés lépé­sé­hez. És bár írás­kor nagyon könnyű volt ragasz­kod­ni a ‘60-as ‘70-es évek kor­sza­ká­hoz, való­já­ban ezzel igen­csak fel­ad­tam a lec­két a lát­vány­ter­ve­ző­nek. Ma már igen nehéz külön épí­té­szet nél­kül repro­du­kál­ni ezt a vilá­got léte­ző hely­szí­ne­ken, hiszen ha a bútor­zat talán még stim­mel is, a leg­több helyen már lecse­rél­ték a vil­lany­kap­cso­ló­kat vagy a vizes­blokk tár­gya­it kor­sze­rűb­bek­re. Így vagy addig megyünk, amíg nem talá­lunk töké­le­te­sen passzo­ló hely­színt, vagy a képe­ket ügye­sen kom­po­nál­va kike­rül­jük ezek meg­mu­ta­tá­sát. Ez utób­bi azért fel­vet egy fon­tos kér­dést: ha a dra­ma­tur­gi­á­ban van jelen­tő­sé­ge, hogy vala­ki fel­kap­csol­ja a vil­lanyt, vagy meg­mos­sa az arcát a csap­nál, igen nehéz kike­rül­ni, hogy azt ne mutas­suk meg.

A látványvilág fogalma

A fim­ben sem­mi sem iga­zi, még­is annak hat: a leg­na­gyobb­tól a leg­ki­sebb lát­vány­ele­mig min­den azt a célt szol­gál­ja, hogy a tör­té­ne­tet hite­le­sít­se. Tűn­jön való­sze­rű­nek, has­son léte­ző­nek, adott eset­ben hasz­nál­ha­tó­nak. A lát­vány­ter­ve­ző szo­ro­san együtt­mű­kö­dik a dra­ma­tur­gi­á­ért és szí­né­szi játé­kért fele­lős ren­de­ző­vel, és a vizu­á­lis kon­cep­ció meg­va­ló­sí­tá­sá­ért fele­lős ope­ra­tőr­rel.

A látvány, mint illúzió

Minél inkább eltér a tör­té­net­be­li világ a való­ság­tól (pél­dá­ul egy sci-fi ese­tén), annál inkább hagyat­koz­ha­tunk a fan­tá­zi­ánk­ra, és szin­te bár­mit kita­lál­ha­tunk. Per­sze a szto­ri zárt vilá­gá­ban minden­nek logi­kus­nak, élet­sze­rű­nek kell tűn­nie. Jó pél­da erre a Star Wars vagy az Ali­en fil­mek sajá­tos­sá­ga, a „used futu­re” lát­vány. Ezek a mesék épp azért tűn­nek való­ság­sze­rű­nek, mert a lát­vány érez­te­ti, hogy a beren­de­zé­si tár­gyak között embe­rek (ide­ge­nek) élnek, és hasz­nál­ják is azo­kat.

boaldihu_latvanyvilag_starwars5-sample2
for­rás: A biro­da­lom vissza­vág – trai­ler
boaldihu_latvanyvilag_alien-sample2
for­rás: Ali­en Ant­ho­logy – trai­ler

Ugyan­ak­kor pél­dá­ul Kub­rik 2001: Űrodüsszeia című film­jé­ben szin­te min­den ste­ril és ragyo­gó, ami egy fel­té­te­le­zett jövő töké­le­tes­sé­gét szim­bo­li­zál­ja.

boaldihu_latvanyvilag_2001spaceodyssey-sample2
for­rás: 2001: Űrodüsszeia – trai­ler

Mind­ezek­kel szem­ben egy kor­társ, vagy tör­té­nel­mi kor­ban ját­szó­dó szto­ri ese­tén éppen a kor­hű­ség­re kell töre­ked­ni. Ez talán még nehe­zebb, mint a sci-fi, mert bár a 19. szá­zad végé­től ren­del­ke­zés­re áll­nak fotó­do­ku­men­tu­mok, ami alap­ján viszony­lag pon­to­san rekonst­ru­ál­ha­tók a világ dol­gai, minél köze­lebb vagyunk a mához, annál pre­cí­zeb­ben meg kell felel­nünk a kol­lek­tív emlé­ke­zet­nek. Olyan ruhá­kat kell visel­ni, ami abban a kor­ban léte­zett, és az adott karak­ter sze­mé­lyes sor­sa alap­ján visel­he­tett (pél­dá­ul meg tud­ta fizet­ni).

De nem csak az szá­mít amit hasz­nál­nak vagy visel­nek a sze­rep­lők. Egy hát­tér­ben lévő, de tar­tal­mi­lag oda nem illő pla­kát, vagy terep­tárgy szét­rom­bol­hat­ja az illú­zi­ót. Ugyan­ak­kor a jól meg­te­rem­tett kör­nye­zet hoz­zá is tehet a mesé­hez. Egy sze­rel­mes szto­ri­ban nem fel­tét­le­nül szük­sé­ges dia­lóg­ban elhan­goz­nia, hogy mikor és hol tör­té­nik, de egy jel­leg­ze­tes utca­kép vagy a ruhá­zat sok min­dent elárul­hat. A lát­vány tehát ugyan­úgy része a moz­gó­ké­pes mesé­nek, mint aho­gyan a regé­nyek­ben táj­le­írást olvas­ha­tunk.

A filmes látvány

Tekin­tet­tel kell len­ni arra is, hogy a lát­vány a gyár­tás költ­ség­ke­re­tén belül meg­va­ló­sít­ha­tó legyen, tehát prak­ti­ku­san kell ter­vez­ni. Bizo­nyá­ra min­den­ki látott már fotó­kat fil­mes dísz­let­vá­ro­sok­ról, ahol a házak­nak ese­ten­ként csak a hom­lok­za­tát épí­tik meg, vagy leg­alább­is annyit belő­lük, amennyi a lát­vány hite­lé­hez szük­sé­ges. Ezek az épít­mé­nyek fából készül­nek, és ügyes fes­tés­sel lát­szód­nak kőből, tég­lá­ból való­nak.

Dísz­let­vá­ros az etye­ki Kor­da Film­stú­di­ó­ban
for­rás: http://pvincze.blogspot.hu/2014/01/latogatas-korda-studioban.html
Dísz­let­vá­ros az etye­ki Kor­da Film­stú­di­ó­ban
for­rás: http://pvincze.blogspot.hu/2014/01/latogatas-korda-studioban.html

A lát­vány­ter­ve­zés tehát alko­tó­mű­vé­sze­ti tevé­keny­ség, ami a fan­tá­zi­án túl meg­fe­le­lő iro­dal­mi, esz­té­ti­kai, művé­szet­tör­té­ne­ti, nép­raj­zi, tör­té­nel­mi, épí­té­sze­ti, és más alko­tó­mű­vé­sze­tek gya­kor­la­ti isme­re­te­it fel­té­te­le­zi. Ezek mel­lett ismer­ni kell a film­gyár­tás­hoz kap­cso­ló­dó gyár­tá­si / kivi­te­le­zé­si folya­ma­to­kat is. A moz­gó­ké­pes lát­vány­vi­lág meg­te­rem­té­se tulaj­don­kép­pen egy össze­tett bűvész­trükk, mivel ala­pos kuta­tás­sal, pon­tos ter­ve­zés­sel és költ­ség­ha­té­kony kivi­te­le­zés­sel teremt való­sá­gos­nak tűnő uni­ver­zu­mot.

A látványtervezés lépései

Kutatás

A lát­vány meg­te­rem­té­sé­nek első lépé­se, hogy ele­mez­zük az iro­dal­mi for­ga­tó­köny­vet. Fel­tér­ké­pez­zük, hogy milyen kor­ban (korok­ban) ját­szó­dik a cse­lek­mény, kik a sze­rep­lők, és mind­ezek­nek milyen jel­leg­ze­tes­sé­ge­ik van­nak. Van­nak-e kul­tu­rá­lis vagy tör­té­nel­mi uta­lá­sok a film­ben, ame­lyek sarok­pont­ként szol­gál­hat­nak, mert pél­dá­ul ábrá­zol­ni kell azo­kat a film­ben. Vagy van-e a tér­nek és idő­nek olyan tulaj­don­sá­ga, ami­nek nincs köz­vet­len hatá­sa a cse­lek­mény­re, de a szí­né­szi játék­hoz hoz­zá­te­het. Pél­dá­ul egy kizá­ró­lag bel­ső tér­ben ját­szó­dó film­hez hoz­zá­tesz, ha mi tud­juk, hogy télen ját­szó­dik, ami­kor oda­kint hideg van, és ezért egy „műkö­dő” kály­hát ter­ve­zünk a dísz­let­be, hiszen az már­is lehe­tő­sé­get nyújt a helyi­ség­be érke­ző szí­nész­nek, hogy eljátsszon egy kéz­me­le­gí­tést, vagy­is hasz­nál­ja a „kül­ső jelen­lét” esz­kö­zét. Fon­tos tud­ni azt is, hogy a milyen jel­le­gű képek­kel sze­ret­ne dol­goz­ni az ope­ra­tőr. A nagy­lá­tó­szö­gű opti­ká­val fel­vett képek­be sok min­den „belóg­hat”, amik zava­ró­ak lehet­nek, tehát vagy takar­ni kell őket, vagy egyéb módon fel­öl­töz­tet­ni.

A kuta­tás elmé­le­ti (könyv­tá­ri, inter­ne­tes) része mel­lett külö­nö­sen fon­tos a motí­vum­ke­re­sés folya­ma­ta, ami­kor a ren­de­ző, az ope­ra­tőr és a lát­vány­ter­ve­ző meg­lé­vő hely­szí­ne­ket keres szer­te a világ­ban. Ezek lehet­nek akár bel­ső, akár kül­ső terek is, és a cél, hogy a meg­ál­mo­dott jele­ne­tek­hez a leg­ke­ve­sebb átala­kí­tást igény­lő, ori­gi­ná­lis hely­szí­ne­ket talál­ja­nak. Per­sze ilyen­kor az adott hely hasz­ná­la­tá­nak költ­sé­ge­it is figye­lem­be kell ven­ni, de ez már egy követ­ke­ző lépés.

Listakészítés

A lát­vány­ter­ve­ző ez után jele­ne­ten­ként rész­le­tes lis­tá­kat készít a hely­szí­nek­ről, illet­ve azok dísz­let­té való ala­kí­tá­sá­nak mód­sze­re­i­ről. Téte­le­sen össze­ál­lít­ja az egyes jele­ne­tek­hez szük­sé­ges beren­de­zé­si tár­gyak és kel­lé­kek lis­tá­ját. Mind­eköz­ben elké­szí­ti a lát­vány­ter­ve­ket is, ame­lyek refe­ren­ci­a­ként szol­gál­nak az épí­té­szet­hez, a kel­lék- és jel­mez­ter­ve­zés­hez és a kivi­te­le­zés­hez.

Helyszín, díszlet

A kivá­lasz­tott hely­szí­nek a leg­több eset­ben vala­mi­lyen átala­kí­tást, „öltöz­te­tést” igé­nyel­nek, hogy a meg­ál­mo­dott lát­ványt hoz­zák. Ezek­hez akár épí­té­sze­ti beavat­ko­zá­sok is szük­sé­ge­sek. Van amit takar­ni kell, van amit átfes­te­ni. Ki kell talál­ni, hogy milyen zárá­so­kat kell kérel­mez­ni (ami­kor pél­dá­ul egy utca­sza­kasz­ról ide­ig­le­ne­sen kitilt­ják az ide­gen autó­kat, hogy a jele­ne­tet fel­ve­hes­sék). Ezek­nek mind költ­sé­ge van, melyek­kel szá­mol­nia kell a gyár­tás­nak. Ha költ­ség­túl­lé­pés van, vagy egy­sze­rű­en meg­va­ló­sít­ha­tat­lan egy elkép­ze­lés, akkor alter­na­tív meg­ol­dá­so­kat kell kita­lál­ni.

Berendezés

Az élhe­tő terek fon­tos jel­leg­ze­tes­sé­gei a beren­de­zé­si tár­gyak. Ezek­nek stí­lus­ban és funk­ci­o­na­li­tás­ban illesz­ked­ni­ük kell a jele­net­hez. Lehet, hogy már nem talá­lunk olyan ágyat, ami az adott kor­ra jel­lem­ző, ezért asz­ta­los­sal épít­tet­ni kell. De ugyan­így fon­tos, hogy egy tölgy­fa szek­rény való­ban az, vagy csak úgy néz ki, hiszen azt oda is kell vin­ni a hely­szín­re. Fon­tos azt is tud­ni, hogy vala­mi­lyen beren­de­zé­si tárgy csak díszí­tő elem, vagy ját­szik is a jele­net­ben. Nem mind­egy, hogy egy für­dő­kád­ba vizet is kell eresz­te­ni, vagy ele­gen­dő csak a hát­tér­ben len­nie. Hideg vagy meleg víz megy bele? Hon­nan lehet eze­ket szed­ni? Hova lehet leeresz­te­ni? Ezek más és más szak­te­rü­le­tet (épí­té­szet, spe­ci­al fx, beren­de­zők) érin­tő kér­dé­sek.

Kellék

A kel­lé­kek álta­lá­ban ját­szó esz­kö­zök, melyek­kel vala­ki vala­mit csi­nál. Az álta­lá­nos kel­lé­kek (pél­dá­ul kan­csó vagy tás­ka vagy pénz) mel­lett külön kell lis­táz­ni a fogyó­kel­lé­ke­ket (pél­dá­ul étel vagy gyu­fa), a sze­mé­lyi kel­lé­ke­ket (amik pél­dá­ul egész­ség­ügyi okok­ból a szí­né­szek sze­mé­lyé­hez kötőd­nek, mint pél­dá­ul egy ciga­ret­ta­szip­ka, amit más nem vehet a szá­já­ba).

Hangulatteremtés

A fel­so­rolt hely­szí­nek, tár­gyak, díszí­tő ele­mek alap­ján mood­boar­do­kat, kon­cep­ció­raj­zo­kat, majd később rész­le­te­sen hely­szín­raj­zo­kat készí­te­nek. Ez utób­bi­ak már a kivi­te­le­zést segí­tő ter­vek, sok­szor egé­szen rész­le­te­sen kidol­go­zott műsza­ki raj­zok. Nyil­ván nem mind­egy, hogy a meg­ál­mo­dott ágy befér-e a hely­re aho­va szán­ták. Ezek mel­lett még a szín­vi­lág­ra is pél­dá­kat kell mutat­ni: mit és hogyan kell fes­te­ni, eset­leg mes­ter­sé­ge­sen öre­gí­te­ni.

Példák

A két lát­vány­ter­ve­zé­si kur­zus az egye­te­men a lehe­tő leg­prak­ti­ku­sab­ban enge­dett bepil­lan­tást az illú­zió­te­rem­tés folya­ma­tá­ba, és annak nehéz­sé­ge­i­be. Az aláb­bi pél­dák a két kur­zus fél­éves vizs­ga­fel­ada­tai vol­tak.

Külső tér illúziója

Ez a fel­adat egy konk­rét dátum­hoz kap­cso­ló­dó jele­net meg­írá­sá­ból, majd annak lefor­ga­tá­sá­hoz szük­sé­ges lát­vány­terv elké­szí­té­sé­ből állt.

bogdanattila_latvanyvilag1_praga19420610_compressed

 

Belső tér látványának megteremtése

Ebben a fel­adat­ban egy sza­ba­don válasz­tott drá­ma fil­mes adap­tá­ci­ó­já­hoz szük­sé­ges lát­vány­ter­vet kel­lett elké­szí­te­ni. A meg­ol­dás nem töké­le­tes, mert a szín­vi­lág­ra már nem volt lel­ki­erőm, viszont jól mutat­ja, hogy az egész művet hogyan kell szét­bon­ta­ni a lát­vány­ter­ve­ző szem­pont­já­ból.

bogdanattila_latvanyvilag_gyak2017osz-oszlopos_simeon-latvanyterv.compressed

Hozzászólás írása

Filmkészítés = önismeret + kreativitás + technika

Minden cikk

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás