Filmkészítés = önismeret + kreativitás + technika

Napló egy diplomafilm fejlesztéséről #02

N

Foly­ta­tó­dik a dip­lo­ma­film fej­lesz­tés­ről szó­ló nap­ló. Az elmúlt néhány hét­ben a karak­te­rek, és aztán a for­ga­tó­könyv fej­lesz­té­sé­vel fog­lal­koz­tam. A nap­ló a elő­ző részé­ben az alap­öt­let­ről és a tör­té­net vázá­nak meg­szü­le­té­sé­ről mesél­tem. Most a hely­szín és a kor, vala­mint a karak­ter­rajz: a sze­rep­lők sze­mé­lyi­ség­je­gye­i­nek és legen­dá­já­nak meg­al­ko­tá­sá­ról lesz szó.

A történet végleges formája

Mielőtt a karak­te­rek ismer­te­té­sé­be bele­fog­nék, jöj­jön a tör­té­net vég­le­ges for­má­ja. A kon­zí­li­u­mo­kon kapott taná­csok sokat len­dí­tet­tek elő­re a tisz­tább, egy­sze­rűb­ben meg­va­ló­sít­ha­tó – és talán komi­ku­sabb – cse­lek­mény meg­írá­sá­ban.

Belvárosi lakás valamikor a '60-as években. Éppen bevezetik a telefont. A tulajdonos öregasszony lelkesen fogadja. Albérlője, aki malévos repülőtiszt, szolgálati kötelezettségei miatt kapja a vonalat. Ettől kezdve különböző repülőjáratok felől érdeklődő fura hívások érkeznek. Az öregasszony egy a lakásban talált menetrendből minden további nélkül megadja a kért információkat.
Aznap este a férfi rájön, hogy a nő hülyeséget csinált: egy pár évvel korábbi menetrendből tájékoztatott, és egyáltalán: valami nem stimmel a telefonnal. A férfi, hogy megelőzze a további bajt, másnap reggelre eldugja a készüléket. Az öregasszony megsértődik, ám nem bír magával, és betör férfi szobájába. Egy utazóládában, ahova a telefon zsinórja vezeti, jelentős mennyiségű csempészárura bukkan. A nő felhívja egy férfiismerősét, hogy elpletykálja neki mit talált.
Az albérlő hazaérve üresen találja a lakást, de hirtelen a rendőrség csönget be hozzá. A civil ruhás nyomozó (aki kísértetiesen hasonlít Humphrey Bogartra) közli vele, hogy illegális áruk birtoklása miatt házkutatást fog tartani. A férfi megrémül, de nem mer ellenkezni, és a nyomozó utasításai szerint szétpakolja a lakást. Végül eljutnak az utazóládáig, amiben a telefonon kívül nem találnak semmit.
Idő közben az öregasszony is hazaér: ekkor derül ki, hogy a nyomozó valójában az ő színész ismerőse, és a házkutatás csak tréfa volt. Az albérlő a megkönnyebbüléstől sírva fakad, a nő pedig egy vastag pénzes borítékot nyom a kezébe: a csempészholmi árát.

Helyszín és korszak

1970., Egy budapesti, belvárosi lakás

Sokat agyal­tam, milyen hely­szín­re és kor­ba len­ne érde­mes a szto­rit helyez­ni. A hely­szín kivá­lasz­tá­sá­nál egy­fe­lől a lefor­gat­ha­tó­ság, más­részt a szto­ri logi­ká­já­nak szem­pont­ja­it vet­tem figye­lem­be. Ahhoz, hogy a Malév tuda­ko­zó­nak szánt hívá­sok vélet­le­nül ide­gen helyen fus­sa­nak be, való­szí­nű­leg ugyan­ah­hoz a tele­fon­köz­pont­hoz kell tar­toz­nia az ügy­fél­szol­gá­la­ti iro­dá­nak, és a lakás­ban lévő tele­fon­nak. Mivel a Malév iro­da akko­ri­ban a buda­pes­ti Vörös­mar­ty téren volt, így kézen­fek­vő, hogy a lakás is abban a kerü­let­ben, akár ugyan­ab­ban a ház­ban legyen.

A kor­sza­kot tekint­ve figye­lem­be kel­lett ven­nem, hogy még az éljen a sze­rep­lők fejé­ben, hogy a ható­ság bár­mit meg­te­het, ugyan­ak­kor a dik­ta­tú­ra már puhább legyen (már mer­jen „ügyes­ked­ni” egy átla­gos pol­gár a jobb élet remé­nyé­ben). Legye­nek nem­zet­kö­zi, nyu­ga­ti cél­pont­ra repü­lő jára­tok (ahon­nan az iga­zi csem­pész­áru behoz­ha­tó), de ez még kivált­ság­nak szá­mít­son. Továb­bá ez a kor talán még fel­lel­he­tő az ere­de­ti­hez hason­ló álla­po­tá­ban, de leg­alább­is a szük­sé­ges lát­vány­ele­mek (az 1950–60-as évek beren­de­zé­si tár­gyai) jó eséllyel össze­szed­he­tők külön­bö­ző kel­lék­rak­tá­rak­ból.

Karakterrajz

Az idős hölgy

A fősze­rep­lő öreg­asszonyt Klá­ri­nak nevez­tem el. Ez gye­rek­ko­ri emlé­ke­im­ből jött: a „Klá­ri­kám” meg­szó­lí­tást igen gyak­ran hal­lot­tam idő­sebb höl­gyek­re, nénik­re alkal­maz­va. Hogy minél komi­ku­sabb hely­ze­tek­be kerül­hes­sen, bohém, gond­ta­lan idő­sebb hölgy­nek kép­ze­lem el, aki nyug­dí­jas évei elér­kez­té­vel kike­rült az állan­dó nyüzs­gés­ből, így min­dig keres magá­nak vala­mi „szó­ra­koz­ta­tó” elfog­lalt­sá­got. Ez per­sze kívül­ről gye­re­kes­ség­nek hat, és a játé­kai sok­szor bosszant­ják a körü­löt­te élő­ket.

Klári (néni)
1909-ben született, tehát most 61 éves. Özvegy színházi pénztáros, egy évvel ezelőtt ment nyugdíjba. Magára adó, bohémkodásra hajlamos nő.
Klári néni gyerekkorától rajongott a színjátszásért, ám sosem volt olyan tehetséges, hogy a világot jelentő deszkákra állhasson. Családja a nagy háború után elszegényedett, így munkát kellett vállalnia.
A 20-as 30-as években különböző pesti kabarékban, éjszakai mulatókban dolgozott felszolgálóként, később pénztárosként. Hamar megismerte a kicsapongó életmódot, ám ő maga kacér, de kívülálló szemlélője volt ennek. Férje (Dezső) az egyik kabaré könyvelője volt, így ismerkedtek össze. Szerényen, de stabil anyagi körülmények között éltek. A háború utáni államosítással a munkahelyük megmaradt, sőt férje az egyik színház főkönyvelője, majd gazdasági igazgatója lett. Mindketten, mint állandó tagjai a színház személyzetének, jó barátságot ápoltak a művészekkel és egyéb munkatársakkal. Dezső 10 évvel ezelőtt hunyt el. Gyerekük nem született.
Egyfajta Kiss Manyiba oltott Jászai Mari. Érzelmeit tragika-szerűen túljátssza, és ezzel inkább komikus hatást kelt.

Klá­ri nénit vala­hogy így kép­ze­lem el:

boaldihu_fortepan_85434_resized
Fotó: Erdei Kata­lin / FORTEPAN (for­rás: www.fortepan.hu)

Vagy így:

Fotó: Erdei Kata­lin / FORTEPAN (for­rás: www.fortepan.hu)

A fiatal férfi

Ahhoz, hogy a konf­lik­tus a két sze­rep­lő között las­san bon­ta­koz­zon ki, szo­ros isme­ret­sé­get, roko­ni szá­lat fel­té­te­le­zek ket­te­jük között. De, hogy ne legyen vég­le­te­kig tole­rál­ha­tó a másik hülye­sé­ge, nem sza­bad anya-fia viszony­nak len­nie. Épp ezért nagy­né­ni-uno­ka­öccs viszony­rend­szert épí­tet­tem fel. Ez lehe­tő­vé teszi, hogy legye­nek közös emlé­ke­ik (a fér­fi gye­rek­ko­rá­ból), meg­le­gyen a kel­lő sze­re­tet egy­más iránt, de legye­nek tit­ka­ik is, ami­ket a másik fél nem ismer.

Egy repü­lős biz­to­san hig­gadt, meg­fon­tolt pszi­ché­vel ren­del­ke­zik, ezál­tal töb­bet tole­rál, mint egy rob­ba­né­kony ember, a „sérel­mek” las­san gyűl­nek fel ben­ne.

Zoli
1940-ben született. Anyja Klári nővére, egy vidéki iskola tanítónője volt. Apját, aki szintén abban az iskolában tanított, 1944-ben a németek lelőtték.
Zoli a gimnázium után műszaki főiskolán tanult tovább. A katonai szolgálat közben ismerkedett meg a repüléssel, és fél évvel ezelőtt a Malévnál a hajózószemélyzet kötelékébe került fedélzeti mérnökként. Mivel a munkája Budapesthez köti, nemrég nagynénje, Klári lakásába költözött albérlőnek.
Zoli egyfajta idealista burokban nőtt fel, naiv és kissé hiszékeny de nem buta, és természetszerűleg mihamarabb családot szeretne. Életében eddig szinte csak önmagára számíthatott, ezért magabiztos, de igazi tapasztalata kevés van a való világról. Amikor a Malévhez kerül, akkor jön rá, hogy a gyors sikerhez a jó munkahely nem elég, és a céljai eléréséhez mutyiznia is kell. Ám a kellő dörzsöltség hiányzik belőle, ezért csak az első lépéseket teszi meg: márkás nyugati italokat csempészik, hogy ezek eladásával gyorsan plusz pénzt szerezzen, amivel lakáshoz juthat és ahol családot alapíthat. De azt már nem tudja, hol adhatná el a csempészárut.
Klárit egy bolondos öregasszonynak tartja, akit persze kisgyerek kora óta ismer és szeret, de nem nézi ki belőle, hogy bármi illegális dologban segíteni tudna neki.

Zolit így kép­ze­lem el:

Fotó: Mészá­ros Zol­tán / FORTEPAN (for­rás: www.fortepan.hu)

A „rendőr”

A rend­őr, avagy Klá­ri szí­nész isme­rő­se van egy­elő­re a leg­ke­vés­bé kidol­goz­va. Bár kulcs­sze­re­pe van a „tré­fa” lebo­nyo­lí­tá­sá­ban, még­is­csak mel­lék­sze­rep­lő, aki­nek nem írtam össze­tett legen­dát. Az biz­tos, hogy nyo­mo­zó­ként sze­re­pet ját­szik, és mivel nincs iga­zi tapasz­ta­la­ta való­di civil ruhás rend­őrök­ről, ezért a film­él­mé­nyei alap­ján alkot­ja meg a karak­te­rét: a film-noir klasszi­kus fősze­rep­lő­jét, Humph­rey Bogart-ot veszi min­tá­nak.

Sanyi
Nyugdíjas segédszínész. Klári színházában dolgozott. Fél éve halt meg a felesége.

A helyszín leírása

Ahhoz, hogy a cse­lek­ményt pon­to­san meg tud­jam fogal­maz­ni, elkép­zel­tem Klá­ri néni laká­sát. Egy álta­lá­nos isko­lai bará­tom akko­ri laká­sá­nak alap­raj­zát, stí­lu­sát vet­tem ala­pul. Saj­nos az a lakás már biz­to­san nem érhe­tő el for­ga­tás cél­já­ra, azon­ban ehhez hason­lót talán fogunk talál­ni.

Klári lakása egy bauhaus stílusban épült ház második emeletén van. A lakásba mélybarna színű, egyszárnyú bejárati ajtón lépünk be.
A rövid, keskeny előszobában bal oldalon beépített szekrénysor található, jobbra a falon fogas, tükör, alattuk egy cipős szekrény áll. Az előszoba végén balra a konyhába, vele szemben a fürdőszobába nyíló ajtó. A bejárati ajtóval szemközt az előszoba a hallba nyílik. A hall két oldalán nagy méretű üvegkazettás, többszárnyú ajtók mögött balra Klári, jobbra Zoli szobája található. Klári szobájának ablakai az épület belső udvarára, Zolié az utcára néznek. A hallba ezeken a szobák üvegajtajain keresztül jut napfény.
A konyha ablaka szintén a belső udvarra néz. Az ablaktól balra egy kis gardrób található.
A lakás berendezési tárgyai jó ízléssel összeválogatott, jó állapotú nagypolgári bútorok. A hallban iratszekrény, vitrines szekrény, közöttük egy asztalon egy nagy rádió áll. Fölöttük a falon két míves keretes olajfestmény. Középen két faragott karosszék, közöttük egy kerek asztal áll.
Zoli szobájának oldalán a falhoz húzva a telefonos kisasztal található.

A fejlesztés további része

A rész­le­tes treat­ment, ami már inkább for­ga­tó­könyv-szer­ke­ze­tű, nem­so­ká­ra vég­le­ges álla­pot­ba kerül. A követ­ke­ző rész­ben ezt fogom ismer­tet­ni. Idő köz­ben fel­vet­tem a kap­cso­la­tot egy lát­vány­ter­ve­ző­vel, aki­nek sze­ren­csé­re tet­szik a tör­té­net, így remél­he­tő­leg hama­ro­san a gyár­tás-elő­ké­szí­tés fázi­sá­ba lép­het a pro­jekt.

Hozzászólás írása

Filmkészítés = önismeret + kreativitás + technika

Minden cikk

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás